FONÁK

KORTÁRS TÁNCSZÍNHÁZI ELŐADÁS

ősi magyar mitikus világ

az-eloadasrol

1 Fonák - RIVER Creative Dance Academy - (Fotós - Kis Martin).jpg

Az előadásról

A Fonák egy kortárs táncszínházi előadás, amelyben a világ tengelyén minden fonákjára fordul, és az út a belső világunk felé vezet. Oda, ahol felismerjük és elengedjük a ránk nehezedő elvárásokat, és közelebb kerülünk belső rendünkhöz, a saját utunkhoz.

“Friss záporokkal szivárogj a földbe

- Hiába fürösztöd önmagadban,

Csak másban moshatod meg arcodat.

Légy egy fűszálon a pici él

S nagyobb leszel a világ tengelyénél.”

/József Attila/

Az ősi magyar hitvilág szimbolikus képei kortárs formában jelennek meg: testet öltő erőkként, amelyek megnyitják a belső és külső világunk közötti átjárót.

A produkció a RIVER Creative Dance Academy közösségének alkotásában és előadásában valósul meg, Дeva csodálatos zenei világába ágyazva, győri kulturális és oktatási intézmények közreműködésével.

FONÁK

2026. március 29. (vasárnap) 15:00 és 18:30
Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy terem

JEGYEK

Alkotóközösségünk

A Fonák a győri RIVER Creative Dance Academy generációkon átívelő táncos közösségének kétfelvonásos kortárs táncszínházi alkotása.

A darab rendező-koreográfusa Süli Amarilla Luca (Cuska), aki a RIVER táncosaival közösen, közösségi alkotói folyamatban hozta létre a darabot.

A RIVER fő művészeti és oktatási területe a kreatív- és kortárs tánc. A Fonák különböző életkorú és tapasztalatú táncosok együttműködéséből épül fel.
Az alkotási folyamat a kreatív kutatásra, kollektív kísérletezésre épül.

A produkció győri kulturális és oktatási intézmények közreműködésével jött létre. Fő együttműködő partnerünk a Generációk Művelődési Háza, ami a próbafolyamatoknak és a rendszeres táncóráinknak ad barátságos otthont. A díszletek elkészítésében a Kovács Margit Iskola Iparművészeti Szakgimnáziuma működik közre.

Olvass tovább az alkotókról

6 Fonák - RIVER Creative Dance Academy - (Fotós - Kis Martin).jpg

kortars-tancszinhaz

A kortárs táncszínház olyan előadóművészeti forma, amely a táncot és a színház eszközeit szabadon, kísérletező módon ötvözi. A RIVER előadásában hangsúlyos a zene, a vizualitás, és az improvizáció is. Középpontjában gondolatok, érzelmek, társadalmi kérdések és belső állapotok megjelenítése áll, ahol a mozgás, mint kifejező eszköz elsődleges szerepet kap. Az atmoszféra, szimbólumok és érzelmi képek szabad értelmezésre hívják a közönséget, és a jelenkor kérdéseire reflektálnak a tánc és a látvány nyelvén.

A FONÁK mozgásvilágában a kortárstánc, moderntánc és néptánc fúzióját láthatjátok. A produkció különleges díszletekkel és vizuális elemekkel egészül ki, így egy összművészeti alkotást láthattok.

Az előadás zenei világa teljes mértékben Дeva művészetére alapul. Hihetetlenül inspirál minket a munkássága és gondolatvilága.

Дeva (Takács Dorina) a magyar könnyűzene egyik legkülönlegesebb és nemzetközileg is elismert fiatal alkotója. Művészete az elektronikus zene és a magyar népdalkincs sajátos ötvözete: a hagyományos népzenei motívumokat, kórushangzást és kántálást modern, ambient-, techno- és folktronika-elemekkel kapcsolja össze. Ez a kettősség adja egyedi, spirituális hangzásvilágát.

Дeva művészi világának fontos eleme a természettel való kapcsolat, az ősi női bölcsességek és a közösségi élmény (például az együtt éneklés) újraértelmezése. Interjúiban gyakran említi, hogy a népdalok az ősök lenyomatait hordozzák, és ma is segítenek kapcsolódni a közösségi múltunkhoz.

Az ősi magyar hitvilág szimbolikus képei az ősi és a jelenkori értelmezések fúziójában jelennek meg: az előadás alakjaiban testet öltő erőkként, amelyek megnyitják a belső és a külső világ közötti átjárást. A világfa – amely mozdulatokon keresztül is megnyilvánul –, az erdő, a virágok, a mocsár, a szálak szövése-fonása, valamint a tükör nem díszítő motívumok, hanem működő jelképek: a világ, a kapcsolataink, az elakadás, a megtisztulás és az átmenetek jelentéshálóját hordozzák.

Megjelennek olyan örök terek, mint az erdő, a fonó és a folyó, melyek jelenkori társadalmi életünk analógiáiként lépnek kapcsolatba a szereplőkkel.

Kövesd social media felületeinken a színfalak mögötti folyam-atokat:

A FONÁK története

Pille, miután megéli a magányt, a csalódást és a hiányt, elfordul a felszínes kapcsolódásoktól és az ősei felé fordul. A Fonóban egy rituálé segítségével kapcsolatba lép a három ősanyával: a lánnyal, a nővel és az asszonnyal, akik útmutatást adnak a világot átszövő szálak között.

Mit látunk és mit láttatunk magunkból? És mi történik, ha félretoljuk a tükröt? Pille önismereti utazása a belső világába vezet, ahol találkozik Fonákkal és felismerik, hogy ők ketten egyek: egy embernek a színe és a fonákja.

A társadalmi nyomás és elvárások mocsarából együtt találják meg azt a fejlődési utat, amely elvezet a folyópartra a megtisztuláshoz. Itt is visszaköszön a mottóként választott József Attila idézet: „Hiába fürösztöd önmagadban / Csak másban moshatod meg arcodat.”

Ez a folyam-at elfogadáshoz vezet, amin keresztül kapcsolódhatunk a természethez, megtalálva a saját helyünket a világban: „Légy egy fűszálon a pici él / S nagyobb leszel a világ tengelyénél.”

Részlet

Átjáró Önmagunkhoz – Fonák a Győri Nemzeti Színházban

Szabados Éva interjúja Süli Amarilla Lucával

Olvasd el a teljes cikket